Az ún. „státustörvény” tervezete az ungvári Kárpáti Igaz Szó 2001. február 22-i és 24-i számában jelent meg. A szöveget a lap internetes megjelenéséből vettük át: http://karpatiigazszo.webjump.com
1. §
(1) A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban,
az Osztrák Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák
Köztársaságban és az Ukrán Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező nem
magyar állampolgárságú magyar nemzetiségű személyre terjed ki, aki
a) magyar állampolgárságát nem saját elhatározásból történő önkéntes lemondással
veszítette el,
b) nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel,
c) rendelkezik a 20.§-ban meghatározott igazolvánnyal.
(2) E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott
személy együttélő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre,
ha egyébként nem magyar nemzetiségűek.
2. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetőleg
a szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyén az e törvényben meghatározott
feltételek mellett jogosult egyes kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére,
illetőleg egyes támogatások igénylésére.
(2) Az e törvény 1.§-ában meghatározott területi hatály alá nem tartozó határon
túli magyarok jogairól külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az e törvényben foglalt kedvezmények, illetőleg igényelhető támogatások
nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar
állampolgársággal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is
biztosított kedvezményeket, és elnyerhető támogatásokat.
Az Országgyűlés
- a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6.§ (3) bekezdésében foglalt, a határon
kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében,
- Magyarországgal való kapcsolataik ápolásának előmozdítása érdekében,
- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar
Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
- figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá
az Európai Unió jogának az emberi jogok tiszteletére, a kisebbségi jogok védelmére
vonatkozó alapelveire, valamint a jogállamiság követelményeire,
- tekintettel a közép-európai térségen belüli regionális kapcsolatok fejlesztésére,
- a határon túli magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön
való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett,
- a világ más részein élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban
biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül a következő törvényt
alkotja:
3.§
A Magyar Köztársaság
a) a folyamatos kapcsolattartás biztosítása,
b) az e törvényben foglalt kedvezmények és támogatások igénybevételének lehetővé
tétele,
c) a kulturális, gazdasági és családi kapcsolatok zavartalansága,
d) a személyek és eszmék szabad áramlásának érvényesítése
érdekében - az adott nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban álló - a
legkedvezőbb tartalmú beutazási és tartózkodási jogot biztosítja a törvény hatálya
alá tartozó személyek számára.
4.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon
az itt élő magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelően
a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen
a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai
igénybevételének lehetőségét,
b) a védett kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás
számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő
kutatását, amenynyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti
szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek.
(2) Az állami fenntartású nyilvános könyvtárak, a múzeális és közművelődési
intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, a határon túli magyarokat
megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
5.§
Az a szomszédos államban jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt szervezet,
amelynek tevékenysége
- a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet ápolása és fejlesztése,
- a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása
- vagy más nemzetpolitikai szempontból hasznos tevékenység,
pályázat útján kérelmezheti tevékenységének támogatását az e célból létrehozott
közhasznú szervezettől. A támogatás iránti igény elbírálásával kapcsolatos szabályokat
a 26.§ tartalmazza.
6.§
A törvény hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső
tagjai, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.
7.§
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában,
a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló,
példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek
a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított
kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá
tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét.
8.§
(1) A 16.§-ban foglaltak alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében
a Magyar Köztársaság területén munkát végző, e törvény hatálya alá tartozó személyek
társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulék fizetésével megszerezhető egészségügyi és
nyugdíj-szolgáltatások körét külön jogszabály tartalmazza.
(3) A társadalombiztosítási járulékot nem fizető e törvény hatálya alá tartozó
személy a Magyarországon - saját költségtérítés mellett - igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatás költségeinek megtérítését - előzetesen - az e célból létrehozott
közhasznú szervezettől (25.§) pályázat útján igényelheti.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon az azonnali egészségügyi
ellátást igénylő esetekben a kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai)
egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel jogosult az ellátásra.
9.§
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a belföldi menetrend
szerinti közforgalmú tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak
2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekre jogosult.
(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött személy,
b) a 65. életévét betöltött személy.
(3) 90%-os utazási kedvezményre jogosult
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,
b) együttes utazás esetén a 18. éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek
legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente
egy alkalommal.
(4) Az utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
(5) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
10.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek - az e paragrafusban meghatározott
feltételek mellett - jogosultak a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben
a) egyetemi, főiskolai alap-, illetőleg szakirányú teljes, vagy részképzésben,
b) doktori (Phd) és mesterképzésben (DLA),
c) a Domus Hungarica képzésben,
d) általános továbbképzésben,
e) akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részt venni.
(2) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő ösztöndíjra, az egészségbiztosítási
járulék megtérítésére, kollégiumi, illetőleg lakhatási támogatásra, tankönyv-
és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális támogatásra, továbbá diákigazolványra
(11.§) jogosult.
(3) Államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente
meghatározott számú hallgató folytathat tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási
intézményeiben.
11.§
Az e törvény hatálya alá tartozó személy, aki Magyarországon közoktatási vagy
felsőoktatási intézmény tanulója, hallgatója, diákigazolványra és az ahhoz kapcsolódó
kedvezményekre jogosult.
(2) Különleges tartalmú diákigazolványra jogosult a szomszédos államban tanulói
vagy hallgatói jogviszonyban álló magyar nyelven tanuló a törvény hatálya alá
tartozó személy. A részére kibocsátandó diákigazolványra vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
12.§
(1) A szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus
(a továbbiakban: határon túli magyar pedagógus) jogosult - az oktatási miniszter
által meghatározott éves keretszámban - magyarországi rendszeres továbbképzésben
részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult a továbbképzést végző
magyar oktatási intézménytől továbbképzésben való részvétele tartamára
a) a szállásköltségének megtérítése,
b) az útiköltségének megtérítése, továbbá
c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulásra.
13.§
(1) A határon túli magyar pedagógus - ideértve a felsőoktatási intézményekben
oktatókat is - magyar pedagógus igazolványra, illetőleg oktatói kártyára jogosult.
(2) A pedagógus igazolványhoz, illetőleg oktatói kártyához kapcsolódó, a határon
túli magyar pedagógus által Magyarországon igénybe vehető kedvezmények megegyeznek
a jogszabályban a magyar állampolgárságú pedagógus, egyetemi főiskolai oktató
számára biztosított kedvezményekkel.
(3) A határon túli magyarok képzésére, illetőleg a pedagógusok továbbképzésére
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
14.§
(1) A Magyar Köztársaság az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának
a szomszédos államokba történő kihelyezésével, szervezésével és működtetésével
is elősegíti a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának
megőrzését, ápolását.
(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban magyar nyelvű, az
adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak
stb.) létesítését, működését, fejlesztését.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás
összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza meg.
A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az illetékes miniszter
dönt.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak megvalósításához szükséges pénzügyi forrás az
e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25.§) pályázat útján igényelhető.
15.§
Az e törvény hatálya alá tartozó személy oktatási támogatás iránti pályázatot
nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez (26.§), amennyiben
több, saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról az állandó
lakhelye szerinti szomszédos állam oktatási intézményében magyar tannyelven
gondoskodik.
16.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén
engedély alapján foglalkoztatható. Esetükben a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának
engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az engedély a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.
(2) Az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra adható meg.
Külön jogszabály ettől hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé
teheti.
17.§
(1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások
megtérítését, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés,
a munkaegészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek
megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25.§)
pályázat útján igényelhetik.
(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás részletes szabályait külön
jogszabály tartalmazza.
18.§
(1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak
a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról,
valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról
szóló információk eljuttatásáról.
(2) Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását Magyarországról és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének,
kultúrájának megőrzését.
(3) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízióműsor
készítését és sugárzását az e célra létrehozott közhasznú szervezet létrehozásával
és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi
költségvetés fedezi.
19. §
(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti
közösségek céljait elősegítő - valamely szomszédos államban működő - nyereségérdekelt
vállalkozások létrehozását, illetőleg működését.
(2) A támogatások elnyerése érdekében az e célból jogszerűen létrehozott és
működő közhasznú szervezethez (26.§) pályázatot nyújthat be a (1) bekezdében
meghatározott gazdasági vállalkozás, amelynek célja különösen
a) a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott területen, a hátrányos
helyzetű települések népesség-megtartó erejének javítása, a falusi turizmus
fejlesztése,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása (pl. könyvkiadás,
újság, folyóirat megjelentetése, a népművészeti ipar fejlesztése),
c) a Magyar Köztársasággal való kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek
megteremtése, fejlesztése (Internet-kapcsolat, híradástechnikai feltételek stb.)
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, hasznosítása
(üzemeltetése),
e) egyéb, az (1) bekezdésben foglalt célokat elősegítő gazdasági vállalkozás.
20. §
(1) A szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az
adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként
elfogadott szervezet (a továbbiakban: ajánló szervezet) az e törvényben meghatározott
kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívánó határon túli magyar személy,
illetőleg házastársa, kiskorú gyermeke (1.§ (2) bekezdés) számára - kérelmére
- ajánlást bocsát ki.
(2) Az ajánlás tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiséghez tartozását, és tartalmazza
az alábbi adatokat:
a) a kérelmező
- neve,
- születési helye és ideje,
- állandó lakóhelye,
- anyja neve,
b) az ajánló szervezet
- neve
- hivatalos bélyegző lenyomata,
- nevében eljáró személy aláírása,
c) az ajánlás kiállításának helye, ideje.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a törvény hatálya alá tartozó személy
nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg kiskorú gyermeke (1. § (2) bekezdés)
számára kibocsátott ajánlás kizárólag a kérelmezőnek a határon túli magyar személlyel
fennálló családi kapcsolatát tanúsítja.
21. §
(1) Az ajánló szervezet az általa kiállított ajánlást megküldi a Kormány által
erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervnek (a továbbiakban: elbíráló
hatóság).
(2) Az elbíráló hatóság a határon túli magyar kérelmező számára arcképes »Magyar
igazolvány«-t , nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg kiskorú gyermeke
számára »Magyar hozzátartozói igazolványt« (a továbbiakban együtt: igazolvány)
állít ki, amennyiben
a) a kérelmező megfelel az 1. §-ban meghatározott követelményeknek,
b) a 20. § (1) meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta,
c) akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat,
illetőleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó külön törvényben meghatározott
okok miatt.
22. §
(1) Az igazolvány olyan közokirat, amely az e törvényben meghatározott kedvezmények
igénybevételére, illetőleg támogatások iránti kérelem (pályázat) előterjesztésére
jogosít.
(2) Az igazolvány érvényességi ideje
a) a 18-60 életév közötti személy esetén 5 év;
b) a 60 év feletti személy esetén határidő nélküli;
c) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napja.
(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha annak tulajdonosa
a) nem felel meg az 1. §-ban meghatározott feltételeknek, illetőleg beutazási
és tartózkodási tilalom alá került,
b) kiutasították a Magyar Köztársaság területéről,
c) azt maga kéri, továbbá
d) ha az ajánló szervezet az ajánlást valótlan adatok közlése miatt visszavonta.
(4) Az igazolvány visszavonásáról annak tulajdonosát, továbbá az ajánló szervezetet
az elbíráló hatóság értesíteni köteles.
23. §
(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállítását elutasító, illetőleg az
annak visszavonásáról rendelkező jogerős határozat ellen a kérelmező a bírósághoz
fordulhat, kivéve, ha az elutasító határozatot a 20. §-ban előírt ajánlás hiánya
miatt bocsátotta ki az elbíráló hatóság.
(3) Az elbíráló hatóság kijelöléséről, eljárásának részletes szabályairól, a
kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány formájáról
külön jogszabály rendelkezik.
24. §
(1) A határon túli magyar személy a 8. § (2) bekezdésében, a 11. § -ban, a 12.
§ (2) bekezdésében, a 13. §-ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott
feltételek mellett - igazolványának (20.§) bemutatása mellett alanyi jogon veheti
igénybe.
(2) Az e kedvezményeket nyújtó költségvetési szervek számára a kedvezmények
igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja.
25. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) által pályázat útján
igényelhető támogatások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet
(szervezeteket) hoz létre.
(2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa elbírálandó pályázatok
körét, döntéshozatalra feljogosított vezető szervét - a közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a létesítő
okirata tartalmazza.
(3) Az e törvény alapján igényelhető támogatás iránti - nyilvánosan meghirdetett
- pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet
benyújtani.
(4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet
által igényelt adatokat és dokumentumokat.
(5) Kedvező döntés esetén a kérelmező és a közhasznú szervezet polgári jogi
szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesítésének feltételeit és
összegét.
(6) E közhasznú szervezet(ek) számára a tevékenységükhöz szükséges pénzügyi
fedezetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön előirányzatcsoportban
biztosítja.
26. §
(1) Az e törvényben foglalt támogatások iránti kérelmet (pályázatot) az e törvény
hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti
szomszédos államban e célból létrehozott, jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt
szervezethez (a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be.
(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott
közhasznú szervezet (25. §) és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött
polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal,
nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét.
(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet (25.§) a pályázatot a (2) bekezdésben
meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú
szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet (25. §) folyósítja a
kérelmezőnek, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás
rendjét.
27. §
Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
28. §
(1) A Kormány gondoskodik
a) az igazolvány kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult
központi közigazgatási szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról,
b) az e törvény által kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző
magyar közhasznú szervezet(ek) (25. §) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal
már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról és azok létesítő
okiratának megfelelő módosításáról.
(2) A Kormány rendeletben határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó személyek
a) munkavállalásának engedélyezésével,
b) utazási kedvezményeivel
c) különleges diákigazolványával kapcsolatos részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 20. §-21.§-aiban meghatározott
eljárási rend tartós akadályoztatása esetén - az ügyek folyamatos intézésének
biztosítása érdekében - az e törvényben foglaltaktól eltérő átmeneti szabályokat
léptessen életbe.
29. §
(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg
az igazolvány kiállítására, visszavonására, nyilvántartására, valamint formai
követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A gazdasági miniszter
a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok
munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait,
továbbá az e feladatok ellátásáért felelős közigazgatási szervezetet,
b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra,
vagy azok meghatározott körére az e törvény 16. §-ban meghatározott időtartamnál
hosszabb időre szóló munkavállalási engedély kiadásának feltételeit rendeletben
szabályozza.
(3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény 20. §-ban meghatározott
ajánlást a 21.§-ban megjelölt elbíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást
érdemlő esetben nyilatkozatával pótolja.
(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon
túli magyarokat az állami fenntartású nyilvános könyvtárak, a muzeális és közművelődési
intézmények szolgáltatásainak igénybevétele során megillető kedvezmények részletes
szabályait.
(5) Az oktatási miniszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza
meg a törvény hatálya alá tartozók képzésére, illetőleg a határon túli magyar
pedagógusok továbbképzésére, továbbá az e törvény 10.§; 12.§; 13.§-aiban foglalt
kedvezményekre vonatkozó részletes szabályokat.