Az ún. „státustörvény” tervezete az ungvári Kárpáti Igaz Szó 2001. február 22-i és 24-i számában jelent meg. A szöveget a lap internetes megjelenéséből vettük át: http://karpatiigazszo.webjump.com

A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló törvény tervezete

I.

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban és az Ukrán Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségű személyre terjed ki, aki
a) magyar állampolgárságát nem saját elhatározásból történő önkéntes lemondással veszítette el,
b) nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel,
c) rendelkezik a 20.§-ban meghatározott igazolvánnyal.
(2) E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személy együttélő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek.

2. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetőleg a szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyén az e törvényben meghatározott feltételek mellett jogosult egyes kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, illetőleg egyes támogatások igénylésére.
(2) Az e törvény 1.§-ában meghatározott területi hatály alá nem tartozó határon túli magyarok jogairól külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az e törvényben foglalt kedvezmények, illetőleg igényelhető támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket, és elnyerhető támogatásokat.
Az Országgyűlés
- a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6.§ (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében,
- Magyarországgal való kapcsolataik ápolásának előmozdítása érdekében,
- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
- figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá az Európai Unió jogának az emberi jogok tiszteletére, a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó alapelveire, valamint a jogállamiság követelményeire,
- tekintettel a közép-európai térségen belüli regionális kapcsolatok fejlesztésére,
- a határon túli magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett,
- a világ más részein élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül a következő törvényt alkotja:

3.§
A Magyar Köztársaság
a) a folyamatos kapcsolattartás biztosítása,
b) az e törvényben foglalt kedvezmények és támogatások igénybevételének lehetővé tétele,
c) a kulturális, gazdasági és családi kapcsolatok zavartalansága,
d) a személyek és eszmék szabad áramlásának érvényesítése
érdekében - az adott nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban álló - a legkedvezőbb tartalmú beutazási és tartózkodási jogot biztosítja a törvény hatálya alá tartozó személyek számára.

II.

A határon túli magyarok által igénybe vehető kedvezmények és támogatások

Művelődés, kultúra, tudomány

4.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon az itt élő magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen
a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a védett kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amenynyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek.
(2) Az állami fenntartású nyilvános könyvtárak, a múzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, a határon túli magyarokat megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.

5.§
Az a szomszédos államban jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt szervezet, amelynek tevékenysége
- a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet ápolása és fejlesztése,
- a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása
- vagy más nemzetpolitikai szempontból hasznos tevékenység,
pályázat útján kérelmezheti tevékenységének támogatását az e célból létrehozott közhasznú szervezettől. A támogatás iránti igény elbírálásával kapcsolatos szabályokat a 26.§ tartalmazza.

6.§
A törvény hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.

Kitüntetés, ösztöndíj

7.§
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét.

Társadalombiztosítás és egészségügyi ellátás

8.§
(1) A 16.§-ban foglaltak alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a Magyar Köztársaság területén munkát végző, e törvény hatálya alá tartozó személyek társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulék fizetésével megszerezhető egészségügyi és nyugdíj-szolgáltatások körét külön jogszabály tartalmazza.
(3) A társadalombiztosítási járulékot nem fizető e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyarországon - saját költségtérítés mellett - igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését - előzetesen - az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25.§) pályázat útján igényelheti.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon az azonnali egészségügyi ellátást igénylő esetekben a kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel jogosult az ellátásra.

Utazási kedvezmények

9.§
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a belföldi menetrend szerinti közforgalmú tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekre jogosult.
(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött személy,
b) a 65. életévét betöltött személy.
(3) 90%-os utazási kedvezményre jogosult
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,
b) együttes utazás esetén a 18. éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.
(4) Az utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
(5) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Oktatás

10.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek - az e paragrafusban meghatározott feltételek mellett - jogosultak a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben
a) egyetemi, főiskolai alap-, illetőleg szakirányú teljes, vagy részképzésben,
b) doktori (Phd) és mesterképzésben (DLA),
c) a Domus Hungarica képzésben,
d) általános továbbképzésben,
e) akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részt venni.
(2) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő ösztöndíjra, az egészségbiztosítási járulék megtérítésére, kollégiumi, illetőleg lakhatási támogatásra, tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális támogatásra, továbbá diákigazolványra (11.§) jogosult.
(3) Államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számú hallgató folytathat tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben.

Diákigazolvány

11.§
Az e törvény hatálya alá tartozó személy, aki Magyarországon közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tanulója, hallgatója, diákigazolványra és az ahhoz kapcsolódó kedvezményekre jogosult.
(2) Különleges tartalmú diákigazolványra jogosult a szomszédos államban tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló magyar nyelven tanuló a törvény hatálya alá tartozó személy. A részére kibocsátandó diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Határon túli magyar pedagógus továbbképzése

12.§
(1) A szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus (a továbbiakban: határon túli magyar pedagógus) jogosult - az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban - magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől továbbképzésben való részvétele tartamára
a) a szállásköltségének megtérítése,
b) az útiköltségének megtérítése, továbbá
c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulásra.

13.§
(1) A határon túli magyar pedagógus - ideértve a felsőoktatási intézményekben oktatókat is - magyar pedagógus igazolványra, illetőleg oktatói kártyára jogosult.
(2) A pedagógus igazolványhoz, illetőleg oktatói kártyához kapcsolódó, a határon túli magyar pedagógus által Magyarországon igénybe vehető kedvezmények megegyeznek a jogszabályban a magyar állampolgárságú pedagógus, egyetemi főiskolai oktató számára biztosított kedvezményekkel.
(3) A határon túli magyarok képzésére, illetőleg a pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

14.§
(1) A Magyar Köztársaság az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezésével, szervezésével és működtetésével is elősegíti a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését, ápolását.
(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban magyar nyelvű, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítését, működését, fejlesztését.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az illetékes miniszter dönt.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak megvalósításához szükséges pénzügyi forrás az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25.§) pályázat útján igényelhető.

A szülőföldön nyújtható oktatási támogatás

15.§
Az e törvény hatálya alá tartozó személy oktatási támogatás iránti pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez (26.§), amennyiben több, saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról az állandó lakhelye szerinti szomszédos állam oktatási intézményében magyar tannyelven gondoskodik.

Munkavállalás

16.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Esetükben a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.
(2) Az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra adható meg. Külön jogszabály ettől hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti.

17.§
(1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások megtérítését, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a munkaegészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25.§) pályázat útján igényelhetik.
(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A közszolgálati hírközlő szervek feladatai

18.§
(1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.
(2) Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását Magyarországról és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(3) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását az e célra létrehozott közhasznú szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.

Nyereségérdekelt vállalkozások támogatása

19. §
(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő - valamely szomszédos államban működő - nyereségérdekelt vállalkozások létrehozását, illetőleg működését.
(2) A támogatások elnyerése érdekében az e célból jogszerűen létrehozott és működő közhasznú szervezethez (26.§) pályázatot nyújthat be a (1) bekezdében meghatározott gazdasági vállalkozás, amelynek célja különösen
a) a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott területen, a hátrányos helyzetű települések népesség-megtartó erejének javítása, a falusi turizmus fejlesztése,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása (pl. könyvkiadás, újság, folyóirat megjelentetése, a népművészeti ipar fejlesztése),
c) a Magyar Köztársasággal való kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése (Internet-kapcsolat, híradástechnikai feltételek stb.)
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, hasznosítása (üzemeltetése),
e) egyéb, az (1) bekezdésben foglalt célokat elősegítő gazdasági vállalkozás.

III.

A kedvezmények és támogatások igénybevételének eljárási rendje

Magyar igazolvány

20. §
(1) A szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfogadott szervezet (a továbbiakban: ajánló szervezet) az e törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívánó határon túli magyar személy, illetőleg házastársa, kiskorú gyermeke (1.§ (2) bekezdés) számára - kérelmére - ajánlást bocsát ki.
(2) Az ajánlás tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiséghez tartozását, és tartalmazza az alábbi adatokat:
a) a kérelmező
- neve,
- születési helye és ideje,
- állandó lakóhelye,
- anyja neve,
b) az ajánló szervezet
- neve
- hivatalos bélyegző lenyomata,
- nevében eljáró személy aláírása,
c) az ajánlás kiállításának helye, ideje.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a törvény hatálya alá tartozó személy nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg kiskorú gyermeke (1. § (2) bekezdés) számára kibocsátott ajánlás kizárólag a kérelmezőnek a határon túli magyar személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja.

21. §
(1) Az ajánló szervezet az általa kiállított ajánlást megküldi a Kormány által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervnek (a továbbiakban: elbíráló hatóság).
(2) Az elbíráló hatóság a határon túli magyar kérelmező számára arcképes »Magyar igazolvány«-t , nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg kiskorú gyermeke számára »Magyar hozzátartozói igazolványt« (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki, amennyiben
a) a kérelmező megfelel az 1. §-ban meghatározott követelményeknek,
b) a 20. § (1) meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta,
c) akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat, illetőleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó külön törvényben meghatározott okok miatt.

22. §
(1) Az igazolvány olyan közokirat, amely az e törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételére, illetőleg támogatások iránti kérelem (pályázat) előterjesztésére jogosít.
(2) Az igazolvány érvényességi ideje
a) a 18-60 életév közötti személy esetén 5 év;
b) a 60 év feletti személy esetén határidő nélküli;
c) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napja.
(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha annak tulajdonosa
a) nem felel meg az 1. §-ban meghatározott feltételeknek, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalom alá került,
b) kiutasították a Magyar Köztársaság területéről,
c) azt maga kéri, továbbá
d) ha az ajánló szervezet az ajánlást valótlan adatok közlése miatt visszavonta.
(4) Az igazolvány visszavonásáról annak tulajdonosát, továbbá az ajánló szervezetet az elbíráló hatóság értesíteni köteles.

23. §
(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállítását elutasító, illetőleg az annak visszavonásáról rendelkező jogerős határozat ellen a kérelmező a bírósághoz fordulhat, kivéve, ha az elutasító határozatot a 20. §-ban előírt ajánlás hiánya miatt bocsátotta ki az elbíráló hatóság.
(3) Az elbíráló hatóság kijelöléséről, eljárásának részletes szabályairól, a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány formájáról külön jogszabály rendelkezik.

A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén

24. §
(1) A határon túli magyar személy a 8. § (2) bekezdésében, a 11. § -ban, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. §-ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott feltételek mellett - igazolványának (20.§) bemutatása mellett alanyi jogon veheti igénybe.
(2) Az e kedvezményeket nyújtó költségvetési szervek számára a kedvezmények igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje

25. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) által pályázat útján igényelhető támogatások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre.
(2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa elbírálandó pályázatok körét, döntéshozatalra feljogosított vezető szervét - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a létesítő okirata tartalmazza.
(3) Az e törvény alapján igényelhető támogatás iránti - nyilvánosan meghirdetett - pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet benyújtani.
(4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat.
(5) Kedvező döntés esetén a kérelmező és a közhasznú szervezet polgári jogi szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesítésének feltételeit és összegét.
(6) E közhasznú szervezet(ek) számára a tevékenységükhöz szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön előirányzatcsoportban biztosítja.

A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje

26. §
(1) Az e törvényben foglalt támogatások iránti kérelmet (pályázatot) az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos államban e célból létrehozott, jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt szervezethez (a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be.
(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet (25. §) és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét.
(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet (25.§) a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet (25. §) folyósítja a kérelmezőnek, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

IV.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

27. §
Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.

28. §
(1) A Kormány gondoskodik
a) az igazolvány kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról,
b) az e törvény által kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezet(ek) (25. §) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról és azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról.
(2) A Kormány rendeletben határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó személyek
a) munkavállalásának engedélyezésével,
b) utazási kedvezményeivel
c) különleges diákigazolványával kapcsolatos részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 20. §-21.§-aiban meghatározott eljárási rend tartós akadályoztatása esetén - az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdekében - az e törvényben foglaltaktól eltérő átmeneti szabályokat léptessen életbe.

29. §
(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg az igazolvány kiállítására, visszavonására, nyilvántartására, valamint formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A gazdasági miniszter
a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért felelős közigazgatási szervezetet,
b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra, vagy azok meghatározott körére az e törvény 16. §-ban meghatározott időtartamnál hosszabb időre szóló munkavállalási engedély kiadásának feltételeit rendeletben szabályozza.
(3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény 20. §-ban meghatározott ajánlást a 21.§-ban megjelölt elbíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlő esetben nyilatkozatával pótolja.
(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon túli magyarokat az állami fenntartású nyilvános könyvtárak, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevétele során megillető kedvezmények részletes szabályait.
(5) Az oktatási miniszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a törvény hatálya alá tartozók képzésére, illetőleg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére, továbbá az e törvény 10.§; 12.§; 13.§-aiban foglalt kedvezményekre vonatkozó részletes szabályokat.


Oldal eleje

Dokumentumok